teaszünet

A mai nap egy része arról szólt, hogy igyekeztem az összes internetes oldalamat frissíteni, mutatni némi aktivitást. Most a teaszünetem közben a blog is sorra került.


Borzasztó lehet egyébként, hogy ennyire szórakozott vagyok. Azért mondom, hogy lehet, mert engem nem zavar, megszoktam, hogy legalább 5 papírcetli kell ahhoz a közelemben, hogy ne felejtsem el, mit akartam aznap csinálni; de a környezetemet esetleg zavarhatja, hogy az agyam egy másik dimenzióban létezik.
Akárhogyis, nem szándékosan vagyok ilyen, és ráadásul változtatni sem tudok rajta. Ahogy a pipacsból sem lesz rózsa, akárhogy erőlködik is.

Hétfőn végre rászántam magam, hogy belevetem magam a város sűrűjébe és meglátogatok pár hasznos boltot. Művész-és papírboltokba eleve szeretek járni, megkockáztatom, hogy több időt töltök el ezekben, mint ruhavásárlásnál. Találtam is pár otthagyhatatlan " nem tudok nélküle élni"-dolgot.


Azt hiszem a fekete-fehér mániámat sosem tudom már letagadni... A tollakra határozottan szükségem volt, a jegyzetfüzet mindig jól jön, a fekete radírnak nagyon megörültem, a pöttyös ajándék tasakkal meg fogalmam sincs mit fogok csinálni, de túl szép volt, hogy ott hagyjam.

A másik művészboltban pedig olcsóbban tudtam megvenni a papírokat, mint amire számítottam, ami kellemes meglepetés volt, mert a 300 Ft/lap elég húzós tud lenni, ha nagyobb tételben vásárolok.

Ráadásul belefutottam valamibe, amiről azt hittem, hogy itthon nem is forgalmazzák:
A 48 darabos pastel készlet fa dobozban!! Még régebben vettem egy 12 darabos, fémdobozos kiszerelést, amiben a brosúrán volt ez is. Hát gyönyörűszép, csak ezt tudom mondani. És 15 000 Ft, tehát nem most fogom megvenni...

Egyébiránt végre a maradék papírjaimat illetően is akadt ötletem, hogy hogyan tudnám őket hasznosítani:

Ez bizony hosszú órák munkája. A 36 fekete pillangó a monitorom feletti falat díszíti.


♥

*sóhaj*

Az eltűnésem oka, hogy egyszerre 5-6 dolgot próbálok csinálni megközelítőleg azonos intenzitással, ami persze nem megy, de azért próbálom, vagy legalábbis próbálok egyre száz százalékosan odafigyelni.

Átment rajtam az inspiráció-úthenger, ami meglehetősen jó hír a hosszas nihil után.

Rengeteg képem van, amit fel kellene ide posztolni és borzalmasan le vagyok maradva velük, de előbb-utóbb fölkerülnek ígérem.

Addigis tartsátok szemmel a flickr oldalamat, kicsit változott az elképzelésem arról, hogy miket töltök fel oda.

És hogy ne maradjatok kép nélkül, egy villámgyors fotó a reggeli rohanás közben arról, hogy többek között miért érdemes vasárnap reggel 6kor kelni:

______

Breath

______

Hévíz

A Húsvétot többnyire Hévízen töltöm nagymamámnál, ilyenkor összejön a család (keresztszülők, unokatestvérek), hatalmasakat eszünk, beszélgetünk, lazítunk.
Sehol máshol nem fekszem le este fél tízkor aludni, csak Mamánál...

És csak nála van igazi cseresznyefa, amiről tudom, hogy cseresznye, mert még nagypapám ültette.

Nem tudom miért lettem makró-mániás, de azt hiszem gyógyíthatatlan.

Hétfőn elmentem sétálni a városba, lőni pár képet, amit egyébként mostmár minden évben megteszek. Szeretek ott sétálni, az egész környék nyugalmat áraszt magából annak ellenére, hogy hány ember nyüzsög egyfolytában az utcákon.

Ez a kedvenc épületem, a kék templom, mert mindig kicsit a Disney rajzfilmek jutnak róla eszembe.

A kertjében pedig nyúlbélák, amik a város központjában több helyen is feltűntek. Jellemzően az első gondolatom az volt, hogy vajon hány esett már áldozatul a vandáloknak, aztán eszembe jutott, hogy valószínűleg ahol az átlagéletkor 60 év, ott nem nagyon kell tartani ilyesmitől.

A templomban pont mise volt, úgyhogy bemehettünk és csinálhattam pár gyors képet.

Éppcsak bekukkantottam a sétálóutcába, ami meglehetősen kihalt volt az ebédidőre való tekintettel, ráadásul aki nem ebédelt, az meg a parkban a napon ücsörgött.

Mindenhol virágok és virágzó fák.

Még egy kis makró...

A Festetics-kastély Keszthelyen, ahová legközelebb ellátogatunk, mikor megint megyünk Hévízre. Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű... Alig várom, hogy fotózzam.

______

The Fall

Egy kész kép a tegnapi fotózásból: The Fall.
Elégedett vagyok a tegnapi "terméssel", sok kép úgy alakult, ahogy szerettem volna, ami külön öröm, ha egy nap három különböző fotó-ötletet akarunk megvalósítani. Plusz, ha önarcképfotózásra adjuk a fejünk, ami az esetek 80%-ában "vakon" történik, tehát semmit nem látok abból, hogy jó-e a beállás, jó helyen van-e a fókusz, jó-e a fény, stb.
Ettől függetlenül nagyon élvezem, és sok tapasztalatot gyűjtök belőle, amiket majd használhatok a továbbiakban.

Más.

Japánban mostanában van a hanami (cseresznyevirágzásnéző ünnep), amiért nekem borzasztóan fáj a szívem, és a napokban már azt is álmodtam, hogy én is ott vagyok, úgyhogy az elmúlt hetet azzal töltöttem, hogy körbe autóztam a környékünket és virágzó cseresznyefákat kerestem.
Találtam is, fotóztam is, boldogan haza is hoztam egy ágacskát, ami most az asztalomon pihen egy vázában és illatozik.

Aztán anyukám azt mondta, hogy az nem is cseresznye, hanem dísz barack... ....

Kétségbeesve elővettem legjobb barátomat, a Google-t, megnéztem 763638127323 fotót mindkettő virágáról, majd úgy döntöttem, hogy fogalmam sincs, melyik áll a vázámban. De a legrosszabb esetben is csak egy icipici fantázia kell ahhoz, hogy cseresznye legyen.
Szerintem cseresznye...

Ma a Városligetben sétálgattam a barátommal, ahol szintén belefutottunk egy cseresznyevirág-gyanús fába. Mondtam, hogy szerintem ez (már tuti) cseresznye, mert kis cakkos szirmai vannak. Utánanézett a telefonján a neten, majd hosszas morfondírozás után kijelentette, hogy fogalma sincs.
Szerintem cseresznye volt.

Mindenesetre szép, és ez a lényeg.

Aztán hazajöttem, és anyukám azzal fogadott, hogy lehet, hogy igazam van, most látta nagyszüleim cseresznyefáját...

Az egészből két fontos tanulság vonható le:

1) botanikából azóta sem lettem jobb, mióta legutóbb porig aláztam magam a virágárusnál

2) nagyon egyszerű dolgok is örömet tudnak okozni; akkor is, ha nem tökéletesek.

______

Jamaica Love

Csak egy villámgyors bejegyzés a rend kedvéért:



38-as méretű sportos ballerina cipő. Az év első I*made*this "terméke". Kicsit kijöttem a gyakorlatból, de remélhetőleg visszazökkenek és jöhet a többi design-cucc szép sorjában.

______