Borzasztó lehet egyébként, hogy ennyire szórakozott vagyok. Azért mondom, hogy lehet, mert engem nem zavar, megszoktam, hogy legalább 5 papírcetli kell ahhoz a közelemben, hogy ne felejtsem el, mit akartam aznap csinálni; de a környezetemet esetleg zavarhatja, hogy az agyam egy másik dimenzióban létezik.
Akárhogyis, nem szándékosan vagyok ilyen, és ráadásul változtatni sem tudok rajta. Ahogy a pipacsból sem lesz rózsa, akárhogy erőlködik is.
Hétfőn végre rászántam magam, hogy belevetem magam a város sűrűjébe és meglátogatok pár hasznos boltot. Művész-és papírboltokba eleve szeretek járni, megkockáztatom, hogy több időt töltök el ezekben, mint ruhavásárlásnál. Találtam is pár otthagyhatatlan " nem tudok nélküle élni"-dolgot.
Azt hiszem a fekete-fehér mániámat sosem tudom már letagadni... A tollakra határozottan szükségem volt, a jegyzetfüzet mindig jól jön, a fekete radírnak nagyon megörültem, a pöttyös ajándék tasakkal meg fogalmam sincs mit fogok csinálni, de túl szép volt, hogy ott hagyjam.
A másik művészboltban pedig olcsóbban tudtam megvenni a papírokat, mint amire számítottam, ami kellemes meglepetés volt, mert a 300 Ft/lap elég húzós tud lenni, ha nagyobb tételben vásárolok.
Ráadásul belefutottam valamibe, amiről azt hittem, hogy itthon nem is forgalmazzák:
A 48 darabos pastel készlet fa dobozban!! Még régebben vettem egy 12 darabos, fémdobozos kiszerelést, amiben a brosúrán volt ez is. Hát gyönyörűszép, csak ezt tudom mondani. És 15 000 Ft, tehát nem most fogom megvenni...Egyébiránt végre a maradék papírjaimat illetően is akadt ötletem, hogy hogyan tudnám őket hasznosítani:
Ez bizony hosszú órák munkája. A 36 fekete pillangó a monitorom feletti falat díszíti.♥
