25

N O V E M B E R

Gyönyörű idő volt tegnap, ezért úgy döntöttem, hogy ideje egy kis friss levegőt szívnom, és sétálni indultam a közeli erdőbe. Szeretem ezeket a napsütéses őszi napokat, amikor még egy meleg pulóver és egy edzőcipő elég, hogy kimozdulhassak a házból. Szeretem a levegő illatát, a színes faleveleket. Gyűjtöttem párat hazafelé néhány elszáradt, érdekes terméssel együtt, hátha sikerül valami dekorációt csinálnom belőlük.

Rengeteg dolgom lesz ezen a héten és már alig várom, hogy minden iskolai és egyéb munkával készen legyek, hogy aztán valami újba kezdhessek.

R E D

Kedvem támadt önarcképeket csinálni. Tegyük hozzá, hogy mindezt 5 óra alvás után, sötét karikákkal a szemem alatt igyekeztem megvalósítani, lehetőleg a smink-tortúra kikerülésével. Sikerült. Éljen a napfény és a találékonyság.

A U T U M N

Az elmúlt hetekben beütött végre az őszi/téli hangulat. Hihetetlen, milyen gyorsan telik az idő. A napjaim a szokásos menetben telnek, vagyis többnyire négy fal között. Ha nem épp az iskolában, akkor itthon, vagy bent a városban, és ez ráébresztett, hogy az életem jelentős részét azzal töltöm, hogy monitorokat bámulok. Ez aligha fog sokat változni a jövőben, mindenesetre jól esik néha leülni és ceruzát venni a kezembe, vagy mászkálni a városban.

City colors

Kis éjszakai séta a városban.

Warrior

Készülőben valami egészen új.

Az utóbbi időben sokkal inkább számítógépen rajzoltam/dolgoztam és alig nyúltam ceruzához. Valamiért nehezen is vettem rá magam, hogy leüljek és megrajzoljam mindazt, ami a fejemben van. De tegnap erőt vettem magamon, kikapcsoltam a monitort, kezembe vettem a ceruzát és rajzolni kezdtem.

És az agyam körülbelül a második percben ki is kapcsolt teljesen. Nem gondolkodtam azon, hogy mi lesz holnap, hogy mit kellene megoldani, mire kellene pénz... Egyszerűen nem gondoltam semmire, csak húztam egyik vonalat a másik után. Ellazultam. Mint mindig, mikor rajzolok, csak ezt hajlamos vagyok elfelejteni. Mert egy idő után beférkőznek a kis kételyek, hogy talán be sem tudom fejezni a következő képem, talán már nincs ötletem, nincs tehetségem, kiszáradtam, elfogyott minden amiből a képeim táplálkoztak. Aztán a kételyből félelem lesz, és máris csak bénultan ülök. Rajzolás közben döbbenek rá, hogy mennyire felszabadulok, hogy megnyugszom; és mindig meg kell kérdeznem magamtól, hogy miért nem csinálom én ezt minden nap?!

Little red...

Piroska és a farkas illusztráció, iskolai munka volt még májusban.

Being random

Nosztalgikus hangulatban vagyok. Nem csak az esőtől; sok apró dolog felbukkant, amik visszavisznek 1-2 évvel ez előttre. Van abban valami megnyugtató, hogy ugyanúgy vágyom azokra a dolgokra most, mint akkor. Hogy úgy tűnik, most közelebb vagyok hozzájuk, mert jó úton járok.

Silk

63 nap és megszületik az ember legjobb barátja

Nemrég voltam látogatóban egy barátomnál kutyanézőben. Ő Trikó, irtó helyes miniatűr huligán. Amíg ott voltam, megpróbálta elrágni az ujjaim, kikötni a cipőfűzőm, elszakítani a pulóverem, megenni a hajam, és ivás után belém törölni a csuromvizes szakállát. Jelzem, az utolsó sikerült is neki.

Oximoron

Legutóbb felfedezett függőségem. Nem csak a kólás, hanem lehetőleg mindegyik fajtája. Nemrég találtam rá a savanyú változatára, az igazi telitalálat. Savanyú cukor...

Cats have been associated with humans for at least 9,500 years

A snickerdoodle is a type of sugar cookie rolled in cinnamon sugar

Szeptember első napja és máris téli hangulatom van. És ha már tél, akkor fahéj.
Túl gyorsan eltelt a nyár. Rengeteg dolog, amit ezalatt a három hónap alatt akartam megcsinálni most áttolódott következő nyárra, vagy az év többi részére. Nem bánom, mert sok más jó dolog történt. Ráébredtem pár dologra, amin változtatnom kell; új lendületet kaptam; utaztam; találtam új inspirációkat és kezd letisztulni a "hogyan tovább" is.
Ma estére viszont marad a forró tea és snickerdoodle. Minden napnak megvan a maga baja.